21. rész

~Sziasztok, ahogy ígértem itt a következő rész , remélem tetszeni fog, komizzatok és pipáljatok. Láttátok már a This Is Us-t? Én igen és eszméletlen jó volt, imádtam, nektek hogy tetszett?♥♥:))
Aki kérdezni szeretne tőlem az ide kattintva megteheti, sokat kérdezzetek;)
puszii: ~Steffy*



~Végre itthon.

-Uram isten el sem hiszem, köszönöm El - öleltem meg. Annyira örültem hogy itthon lehetek hogy teljesen elfelejtettem ezt az egész kórházas dolgot. Felmentünk Eleanorral egy szobába és átbeszéltük a részleteket a reklámmal kapcsolataban. Délután háromra megyünk egy megbeszélésre ahol Justin is ott lesz, nem tudom mit fogok neki mondani azután az este után amikor látott kevésbé józanul, mindegy valahogy majd lesz. Lesétáltam a lépcsőn, a nappaliba érve mindenki nyüzsgött mert holnap jön a fiuk párizsi koncertje és még reggel oda utaznak. A következő pillanatban Liam lépett oda hozzám.
-Hát te miért nem csomagolsz?
-Én is megyek?
-Persze hogy jössz, mert mit gondoltál hogy egyedül hagyunk?
-Nem, csak a vizsgálatok miatt gondoltam hogy...
-Beszéltem az orvossal és átküldte a kartonod egy párizsi klinikának, ha valami gond lenne ott lesz a közelben a kórház.
-Rendben, de itt nincs semmi cuccom, hazaugrok párért.
-Várj, veled megyek.
-Okés.
Beszálltunk a kocsiba és pár perc alatt ott is voltunk, az úton nem beszélgettünk sokat, szerintem Liam kicsit ideges volt a koncertek miatt. Bementem, gyorsan felszaladtam a szobámba a bőröndömért és a ruháimért, kb. fél óra alatt elpakoltam  és már indultunk is. Mikor megérkeztünk Paul már ott volt és telefonján beszélgetett valakivel. Besétáltunk az ajtón ő kezével intett valami köszönés félét és tovább beszélt. Már nem volt akkora nyüzsgés, sőt senkit sem láttunk se a konyhában se a az előszobában, a nappaliba érve láttuk hogy valakit körbeállnak a többiek és üdvözölnek. Mikor arrébb léptek láttam hogy Ashley érkezett meg. Niall egy kicsit furcsán viselkedett, dadogott, szinte alig tudott kinyögni egy köszönöm félét de végül megölelte ő is. Mikor vége volt a "nagy köszöntésnek" tudtunk beszélgetni egy kicsit Ashley-vel. Nagyon sokat mesélt az amerikai életről és hogy nagyon szeret kint élni, de rossz hogy nem vagyunk ott neki.

Ashley

Odamentem hozzá és megöleltem, annyi kérdésem volt hozzá, de nem tudtam őket feltenni mert a többiek is jöttek és megölelték.
-És meddig maradsz? - kérdeztem
-Hát mindjárt itt lesz Nate....
-Ő a barátod?
-Igen, azért nem jöttünk együtt mert nem fértünk fel mindketten a gépre és mondta hogy ő jön egy későbbivel, mert szerinte nem bírtam volna tovább várni , mondjuk az igaz hogy nagyon izgatott voltam. Szóval a lényegre térve, a korai géppel megyünk.
-Vissza Los Angelesbe?
-Nem, mi is Párizsba megyünk mert Nate-nek ott laknak a nagyszülei és három napot náluk leszünk.
-Juj az szuper, akkor most sokat lehetünk együtt.
-Igen - mosolygott. -Na és, neked van barátod?
-Ő...igen....
-Na és ki az,
-Liam.
-Mi? Komolyan?
-Igen mert?
-Annyira aranyos, teljesen összeilletek, amúgy ugye tudod hogy kérek egy rövid beszámolót az új életedről?
Hát igen amit tudni kell Ashley-ről hogy kezdetektől óriási directioner és valami Directioner Club elnöke, ezért is őrült meg amikor megtudta hogy a 1D stylistja lettem.
-Persze, nem gondoltam volna hogy megvan még a fan klubod.
-Viccelsz velem, örökre megmarad, és ha már itt vagyok mindenkit kikérdezek és mini videókat csinálok, szerinted nem fognak idegesítőnek tartani?
-Nem, menj csak.
-Okés, ez annyira izgalmas.
Ashley rögtön letámadta kérdésekkel a srácokat, persze próbált nyugodt maradni, nem akarta hogy lássák, hogy belül ordít mert találkozhat velünk. Mikor Niall végzett az interjúval, utána Liam következett.
-Na akkor mehetünk fagyizni - szólított meg Niall.
-Persze - vettem fel a dzsekim.
A parkba érve megtaláltuk a kedvenc fagyizómat, én kétgömbös snickers és epret kértem, Niall pedig raffaello és hupikéktörpikéket. Kijöttünk a fagyizóból és elmentünk venni Liamnek ajándékot. Útközben Niall elég furcsákat kérdezett.
-És hány éves az uncsitesód?  - kérdezte.
-Húsz, mert?
-Nem tudom, csak úgy kérdeztem...és..öm....van barátja?
-Igen Nate mert? Juj, neked tetszik? - ugrottam fel amikor leesett.
-Nem pff, dehogy is, hiszen barátja van - görbült a szája.
-Hé, látom hogy bejön neked.
-Jó oké, bejön, de mit számít ha barátja van?
-Hát az igaz...
-Hm...én mindig megszívom  - mondta halkan.
-Mi? - nem nagyon hallottam hogy mit mondott.
-Semmi, akkor holnap minden a terv szerint?
-Igen.
Már hazafelé sétáltunk mikor eleredt az eső, futni kezdtünk hogy nehogy elérjen minket a vihar, szerencsére meg is úsztuk szárazon. Mikor beléptünk az ajtón már Nate is megjött, éppen a fiukkal beszélgetett. Liam odajött hozzám és adott egy puszit az arcomra, majd besétáltunk a többiekhez. Eleanor rögtön odajött hogy induljuk a megbeszélésre. Na igen a megbeszélés teljesen kiment a fejemből, felkaptam magamra valami klasszabb ruhát és már mentünk is. Gyorsan a kocsihoz rohantunk hogy ne ázzunk meg.
-És nekem mit kell majd mondanom? - kérdeztem.
-Hát nagyon semmit, most csak megmutatják hogy hogyan képzelik el a reklámot és majd pár nap múlva vesszük fel.
-Értem, és hol?
-Azt majd ott elmondják szerintem.
-Okés.
Már fent ültünk az irodában, éppen Justint vártuk, pont az utolsó pillanatba érkezett. Megbeszéltük a részleteket és kiderült hogy az az Eiffel torony tetején akarják felvenni a jeleneteket.
Hát ez remek - gondoltam magamban, mert nagyon félek a magasban, nem tudom hogy fogom megcsinálni de megpróbálkozok vele. Justin elég furcsa volt egyfolytában bámult és próbálta bevetni azt szívtipró arcát, de ez nálam nem nagyon jött be...
Ohh végre megérkeztünk, nagyon fáradt voltam. El mondta hogy nyugodjak meg minden rendben lesz, nem leszünk olyan magasan. Hát nem is tudom egy kicsit azért még mindig félek. Beléptünk a nappaliba ahol éppen Paul magyarázott valamit a holnapi indulásról, aztán mondta hogy menjünk aludni. Hát szerintem ezt a srácoknak nem kell mondani, gondolom tudják hogy mennyi munka vár még rájuk holnap és inkább most kipihenik magukat. Liammel felmentünk a szobába, behívtuk Sparkyt is hogy aludjon velünk. Besétált a kicsi kis lábain, megpróbált az ágyra felugrani de sajnos nem sikerült neki, ezért segítettem. Miután Liam is lezuhanyozott, lefeküdt mellém az ágyba és átkarolt, a vállára feküdtem és pár perc múlva már úgy aludtam mint a tej. Jó volt már nem a azon a hideg kórházi ágyon aludni.

Reggel az óra csipogása ébresztett engem, halkan kikapcsoltam hogy nehogy felébresszem Liamet. Átsétáltam az összes szobába, felébresztettem mindenkit és beállítottam őket a nappaliba. Mindezt azért mert ma van Liam szülinapja és meglepetésessel készülünk. Az óriási Batman-es és Toy Story-s tortát betoltuk a nappali közepére és vártuk hogy lejöjjön. Egyszer csak lépteket hallottunk, a következő pillanatban már mindenki ordította hogy "Boldog szülinapot Batman!!"
Liam teljesen lesápadt, odajött hozzánk és megköszönte ezt a sok mindent. Tőlem egy Batmenes övet, pólót és egy szívecskés bögrét kapott. A tortaevés után készülődni kezdtünk az induláshoz, bepakoltak mindent a kocsiba és mentünk is a reptérre. A srácok külön gépével utaztunk, nagyon klassz volt. Én Liammel ültem, Nat Harryvel, Lou Eleanorral, Zayn pedig Niallel mert Perrie koncertezik. Láttam Niallen hogy beszélgetni akart volna Ashleyvel de Nate egy lépést sem tett mellőle.