15. rész

~Sziasztok, egy nappal hamarabb hoztam a kövi részt remélem nem baj, jó olvasást és komizzatok. A jobb oldalon található kérdésre lécci válaszoltok/szavaztok, hogy Lisa kihez illik jobban?! 
Jó hosszú hévégét és kellemes Pünkösdöt mindenkinek, ja és köszönöm a komikat és a kattolásokat :))<33
pux: ~Steffy*



~Happy 19.

A tortám :)

Odaszaladtam Liamhez és elmondtam mindent, kifizette a számlát és futni kezdtünk. Meg sem álltunk a srácok házáig, benyitottam és felkapcsoltam a villanyt. Nem láttam senkit, Liamhez fordultam.
-Szerintem menjünk fel, biztos a szobában lesznek - mondta Liam.
-Oké.
Felmentünk de nem találtunk senkit, aztán Liam mondta hogy inkább mégis lent kéne megnézni, nem nagyon értettem hogy mi van. Lesétáltam a lépcsőn, Liam jött utánam és közbe hozzá beszéltem. Mikor megfordultam megláttam mindenkit a nappaliban és mint egy nem normális üvöltötték hogy
BOLDOG 19. SZÜLINAPOT!!!
-Te jó ég, teljesen elfelejtettem - habogtam. - Köszönöm, annyira édesek vagytok.
-Ez természetes - adott át Niall egy csokor virágot és egy puszit az arcomra.
-És nézd a tortádat - vezetett Zayn az asztalhoz.
-Juj ez csodaszép, köszönöm - szökött ki egy könnycsepp a szememből.
-Jaj ne sírj már- ölelt meg Eleanor.
-Igen, szülinapod van örülnöd kéne - mondta Pezz.
-Vagy valamit rosszul csináltunk? - szomorodott el Nat.
-Jaj dehogy, csak olyan jól esik hogy így törődtök velem és gondoltok rám - szipogtam.
Ezután mindenki odajött és szorosan megölelt.
-Annyira szeretlek titeket - mosolyogtam.
-Naaa a tortát mikor esszük? - szólalt meg Niall.
-Az ünnepeltnek kell felvágnia - adta át a kést Liam.
-Okés, kié az első szelet? - kérdeztem.
-Enyém, enyém, enyém!! - ugrált Niall.
-Tessék.
-Köszi.
Felvágtuk a tortát és mindenki úgy tele ette magát, hogy meg sem tudtunk mozdulni.
-Lis, szeretném átadni az ajándékodat - jött oda Liam.

-Jaj nem kellett volna...
-Pszt! De igen kell - és a nyakamba akasztott egy 'Forever' feliratú nyakláncot.
-Ez nagyon szép, köszönöm.
-Nincs mit.
-Uhh már így elszaladt az idő, bocsánat de mennem kell, további jó bulizást - szakította meg a pillanatot Danielle, és egy puszit adott Liamnek. -Majd holnap jövök, sziasztok.
-Na ki akar karaokézni? - kérdezte Lou.
Természetesen mindenki akart menni, de még előtte átadták az ajándékokat. Nattől egy karkötőt, Zaytől és Pezztől egy új tervező vásznat és egy iPhone-t, Eleanortól és Loutól egy tízezer dolláros vásárlási utalványt meg egy répa plüsst, Harrytől egy miniszoknyát és egy időpontot a tetkó szalonba, Nialltől egy panda plüsst aminek egy süti van a kezében, Paultól pedig egy iPad-et kaptam. Hát egyszerre ilyen sok mindent egy szülinapra még nem nagyon kaptam, nagyon örültem mindennek, csak a tetkótól tartottam egy kicsit, nem tudtam hogy Harry tényleg komolyan gondolja-e.
Egész jó volt a karaokézás, amíg én következtem.
-Én nem szeretnék, jöjjön helyettem Nat.
-Na ne, már gyere! - mondta Hazza.
-Lisa, Lisa, Lisa!! - kiabálták.
Nem tudtam mit csináljak egy régi emlék villant fel bennem, és felszaladtam az egyik szobába.

*Nat szemszöge*

-Na, ügyesek vagytok... - állt fel Zayn hogy utánam jöjjön.
-Ne Zayn, szerintem jobb lenne ha Liam menne - javasoltam
-Szerintem is - helyeselte a dolgot Pezz.
-Rendben - ült le Zayn.
Erre Niall csak lesütötte a szemét, szerintem rosszul esett neki hogy Liammel jobban megértik egymást mint ő és Lisa. Liam rögtön felállt és elhívott beszélni.
-Ezt miért mondtad?
-Mert ismerem Lisát és tudom hogy most csak neked vigasztalódna meg.
-De nézz csak Niallre, szerintem nagyon rosszul esett neki, mindenki tudja hogy tetszik neki Lis.
-Jó rendben beszélek vele, de most menj fel!
-Oké.
Niall épp kint volt a konyhában és sütit evett, kimentem hozzá.
-Mi a baj? - kérdeztem.
-Áh semmi, nem érdekes.
-Kérlek mond el.
-Én miért nem vagyok Liam?
-Hááát...ööö....
-Neki minden olyan egyszerű, és könnyen megy. Vicces, kedves megértő, én egy nagy semmi vagyok.
-Dehogy is, hogy mondhatsz ilyet, ezek benned is megvannak.
-Akkor engem miért nem szeret Lisa?
-Miért ne szeretne?
-Csak barátilag szeret, és ez nekem nem elég.
-Figyelj, Lisa most esett át élete első szakításán, Jake volt az egyetlen komoly kapcsolata és azóta nem tudja hogy kit szeressen. Össze van zavarodva és fél egy ugyanilyen kapcsolattól...
-De én nem tenném ezt vele...
-Tudom, és nem tudnám rólad elképzelni hogy olyan lennél mint Jake, de az ő helyzetét is meg kell értened, és szerintem még semmit nem jelent hogy jóban vannak Liammel. Neked is ugyanannyi esélyed van és nem szabad feladnod hiszen te is vicces, kedves, aranyos, és megértő vagy.
-Komolyan gondolod?
-A legkomolyabban. Még nincs veszve semmi.
-Rendben akkor megnyugodtam - mosolygott - És hogy vagytok Harryvel?
-Köszönjük jól.
-Örülök hogy végre minden rendben, visszamegyünk a többiekhez?
-Aha.

*Lisa szemszöge*

Felszaladtam a lépcsőn, az első szobába benyitottam és leborultam az ágyra. Lépteket hallottam mögöttem ezért megfordultam. Liam állt ott.
-Mi a baj? - ült le mellém az ágyra.
-Nem merek énekelni - szipogtam.
-Miért, mi baj a hangoddal?
-Egyszer Nattel és a családommal egy buliba mentünk, még régen és ott is karaokéztunk, mindenki mondta hogy menjek biztos nem rossz a hangom, hát megpróbáltam és mindenki kiröhögött, azóta nem merek énekelni.
-És mikor volt az a régen?
-Tíz éves koromban.
-Ez most komoly? Az mikor volt már, azóta annyit változott a hangod.
-Gondolod?
-Nem, tudom - és elkezdte énekelni Over Again-t. - Énekeld velem - mondta.
-Nem, nem fog menni...
-De igen - és megfogta a kezem.
Lassan elkezdtem énekelni a dalt, Liam felemelte a fejem hogy rá nézzek, és ne földet. Utána ő is bekapcsolódott és egyre erősebben mertem énekelni. Olyan varázslatos pillanat volt, az egész testem libabőrös lett, a gyomrom minden percben görcsbe rándult és mintha pillangók röpdöstek volna benne.

-Gyönyörű hangod van - suttogta.
A dal végén Liam egyre közelebb hajolt, már majdnem megcsókolt mikor, Nat nyitott be az ajtón.
-Na minden rendben van? - kérdezte.
-Igen, persze - válaszoltunk egyszerre.
-Akkor nem jöttök le, vagy megzavartam valamit? - kezdett a hadarásba Nat.
-Nem dehogy - válaszoltam. -Mehetünk.
-Te nem jössz? - kérdezte Nat Liamtől aki még a szobában maradt.
-Nem, én még szerintem maradok egy kicsit.
-Ahogy gondolod - csukta be Nat az ajtót.
Visszamentünk de a többiek már nem karaokéztak, gondolom azért hagyták abba hogy ne érezzem rosszul magam. Láttam rajtuk hogy még szeretnének ezért elővettem a mikrofont és hívtam őket hogy kezdjük előröl. Szinte egész este énekeltünk, Niall pedig gitározott. Kettő óra körül úgy döntöttünk befejezzük a játékot és mindenki elment aludni. A konyhából jövet Liammel futottam össze.
-Gyere, még valamit nem adtam oda - megfogta a kezem és felvezetett a szobába.

Sparky <33

Az ágyon egy aranyos Beagle kutya kölyök feküdt, annyira édes volt.
-Ez még az én ajándékom - mondta Liam.
-Te jó ég, de aranyos, köszönöm.
-Nincs mit.
Liammel egész este a kutyával játszottunk, a fotelben aludtam el, később arra ébredtem hogy valaki felemel, letesz az ágyra és betakar. A kutyus végül Liam hasán aludt, nagyon édesek voltak.
Reggel arra ébredtem -vagy inkább felriadtam- hogy a kutya nyalogatja az arcom.
-Jó reggelt - köszönt Liam.
-Neked is - mosolyogtam.
-Megyek adok enni öm...hogy nevezzük el a kutyát? - kérdezte Liam.
-Hm, nem tudom, mit szólnál a Sparky-hoz?
-Ez jó, tetszik, akkor leviszem megetetni Sparkyt.
-Várj én is megyek - ugrottam ki az ágyból.
Lementünk, a konyhában találtunk kutyakaját, öntöttünk neki vizet és néztük ahogy reggelizik.