5. rész

Sziasztok itt az ígért rész, jó olvasást és komizzatok!♥♥:DD
~Steffy*




~A baleset.

A hátsó ajtónál két kigyúrt csávó várt minket, kicsit megtorpantam, eléggé ijesztőek voltak. De Zayn megnyugtatott hogy nem fognak bántani, ezek csak testőrök. Bekísértek minket, a srácok lepakolták a cuccaikat és átjöttek, a számomra kijelölt tervező és öltöző helyiségbe. A kész ruhákat odaadtam és kimentem a szobából amíg átöltöznek.
*10 perc múlva*
-Na, be mehetek, készen vagytok? - nyitottam ki résnyire az ajtót. És mit láttam? Mind az öten póló nélkül voltak..hát mit is mondjak....huhhu inkább semmit *o*
-Nade Lisa?! - mondta vékony hangon Hazza.
-Opsz, bocsi... - csuktam be az ajtót.
Öt perc után végre, készen lettek. Nagyon jól mutattak rajtuk a fellépő ruhák.
Idő közben Eleanor is megérkezett.
-Halihó, ugye nem késtem le semmit?
-Dehogy, épp jókor - adott Lou egy puszit a homlokára.
-Áhh srácok remekül néztek ki, Lis zseniális vagy - lépett be Paul.
-Köszönöm.
El után sorra jöttek a többiek, először Dani majd Pezz, rögtön Liam és Zayn nyakába ugrottak.
-Na, gyerünk fiúk ti jöttök - irányította őket a színpad felé Paul.
Mi a lányokkal a a színpad mellől néztük őket. Nagyon jók voltak, csak a sikítozó rajongóktól néha nem lehetett sokat hallani. Pár aláírás és fénykép után, fáradtan mentünk a srácok házába. Daniellenak hamar el kellett mennie mert fellépése volt. Elköszönt mindenkitől és már itt sem volt. Mindenki nagyon nyúzott volt, ezért csak leültünk a nappaliba és ültünk csendben. Ezt a csendet Niall törte meg.
-Nem kéne valamit enni?
-Jó ötlet, éhen halok - válaszolt Nat.
-Rendeljek Pizzát? - kérdezte Zayn.
-Ne már, az uncsi....valami mást! - nyafizott Niall.
-Ki tud sütni? - kérdezte Harry.
-Liam finom muffint tud csinálni - jelentette ki Niall.
-Nem mert Lisa finomabbat csinál - mondta Nat.
-Szuper akkor mindketten csinálnak, ezt megbeszéltük - szervezkedett Niall.
-De én nem is csinálok annyira finom muffint... - szóltam közbe.
-Én se... - mondta Liam.
-Naaa ne csináljátok már - nézett ránk extra-giga-mega boci szemekkel Niall. Amiknek nem lehetett ellenállni.
-Jó, jó okés megcsináljuk - mondtuk egyszerre Liammel.
-Igen, ezaz. Csak siessetek, és csokis legyen, de lehet diós is - utasított minket egy nagy mosollyal kísérve.
Liammel bementünk a konyhába, először megbeszéltük hogy milyet csináljunk, végül a csokis mellett döntöttünk. Kihoztunk minden hozzávalót, és már kezdődhetett is a sütés.
-Ide hozod a lisztet légyszi? - kérte Liam.
-Igen máris hozom...hol is van?
-A hűtő melletti polcon.
-Oksa - a hűtőhöz érve láttam hogy nagyon magasan van és nem érem el. Nyújtózkodtam de még utána sem ment.
-Liam, gyere mert nem érem el a lisztet - kiabáltam.
-Pillanat csak kezet mosok.
Liammel egyszerre akartunk érte nyúlni, én meglöktem véletlenül és a liszt sikeresen a fejünkre esett.
-Gratulálok - tört ki Liamből a röhögés.

-Köszönöm, még egy kis lisztet? - szórtam bele a maradék lisztet az arcába.
-Igen? Oké te akartad! - Liam elkezdett kergetni egy kacsó vízzel, azzal a céllal ha elkap rám önti.
Szaladtam ahogy tudtam de Liam elkapta derekam. Egy pillanatra összetalálkozott a tekintetünk és egy furcsa érzés fogott el. A gyomrom görcsbe rándult és remegtem. Liam felém tartotta a kancsót, egy pillanatra tényleg azt hittem hogy rám önti de a keze félúton megállt, és letette a vízzel teli kancsót.
-Ti mit csináltatok? - jött oda El.
-Kész van már a süt? - jött ki Niall. - ÁÁÁÁÁÁ segítség fehér szörnyek vannak a konyhában és megették a muffinomat - ordítozott mikor meglátott minket.
-Nyugi már csak mi vagyunk - töröltem le az arcomról a lisztet.
-Szerintem mosakodjunk meg.. - javasolta Liam.
-Okés - válaszoltam.
-Hééé és mi lesz a sütikémmel? - kérdezte Niall.
-Nyugi, már egy tepsivel bent van a sütőben - válaszolt Liam.
-ÚÚÚ "mosakodni" mentek? - gúnyolódott Hazza, egy perverz mosollyal kísérve.
-Jaj, ne már - vágtam rá. -Inkább menj, és vedd ki a sütőből a muffinokat.
-Okés....De hogy kell? - kiabált utánunk. -Hát ez remek.
-Ohh, akkor inkább kiveszem én - mentem vissza Hazzához.
-Köszi - kacsintott.
Liam már a fürdőszobában volt és mosta a kezét és az arcát. Éppen sétálok be hozzá, egyszer csak azt veszem észre hogy a földön vagyok. Liam felsegített.
-Minden oké?
-Igen - fogtam meg a fejem.
Mikor a kezem elemeltem a fejemtől, tiszta vér volt az egész. A vér láttán mindig rosszul vagyok, minden elsötétült és szédülten estem össze. Egy kórházban ébredtem fel, mikor kinyitottam a szemem Natet -és az asztalon egy rózsát- láttam meg először.
-Hogy kerültem ide?
-Elcsúsztál a fürdőszobában, és csúnyán beütötted a fejed - válaszolt Nat.
-És hol vannak a többiek?
-Kint van mindenki az ajtó előtt, és azt várják hátha felébredsz. Megyek és szólók nekik.
-Várj, ne, még ne szólj nekik! -Mióta vagyok itt?
-Egy hete - mondta Nat visszasétálva az ágyamhoz.
-Te jó ég, egy hete?!
-És mi van Liammel?
-Miután elájultál rögtön ide hozott, nagyon megviselte ez az egész, magát okolja a történtekért. Reggeltől estig itt ült az ágyad mellett, és szinte haza sem jött. Most is kint van.
-Segíts felkelnem, ki akarok menni hozzá!
-Nem, nem mész sehova az kell még hogy megint elájulj nekem. Majd behívom.
-Nat...
-Igen.
-De csak őt hívd aztán majd a többieket, jó?
-Rendben.
-Szia - lépett az ágyamhoz Liam és megölelt.
-Szia.
-Ohh, végre jobban vagy, már nagyon aggódtam érted.
-Igen, már jól vagyok. Ezt ki küldte - kérdeztem a rózsára mutatva.
-Ja azt, Niall. Minden nap bejött megnézni hogy vagy, tegnap hozta.
-Akkor üzenem neki hogy köszönöm, vagy ő is itt van?
-Igen, persze. Behívjam?
-Igen légyszi, és a többieket is.
-Okés.
Mindenki odaszaladt az ágyamhoz és sorra megöleltek. Nagyon jó érzés volt hogy így törődtek velem, még Pezz, El és Danielle is eljöttek. Pár perc után bejött az orvos, megvizsgált és azt mondta délután már haza is mehetek. A srácok haza mentek, Nat maradt velem és segített délután összepakolni. Taxit hívtunk és haza mentünk. A fiúk már vártak minket, mikor beléptem az ajtón mindenki ezt kiabálta:
-ÜDV ÚJRA ITTHON LISAAA!!!
-Júj, annyira édesek vagytok, köszönöm.
Egy csomó lufival és szerpentinnel volt díszítve a ház. És Eleanor még tortát is sütött nekem. Komolyan ez olyan mint egy szülinap....
Éppen a tortát ettem mikor Harry rám nézett és megbiccentette a fejét. Rögtön értettem hogy beszélni akar és hogy menjek. Felálltam a székről és mentem Hazz után. Komolyan, még ötletem sem volt hogy mit is akar. A nappaliba vezetett, és utánam becsukta az ajtót. Leültünk fotelba és rögtön kezdte a mondandóját.
-Figyi, szeretnék megbeszélni veled valamit, de megígéred hogy nem mondod el senkinek?
-Aha, megígérem.
-Okés, hát az van hogy, már egy ideje tetszik Nat és nagyon szeretném elhívni randizni, szerinted el hívjam vagy ne?
-Szerintem hívd el, próba szerencse. Amúgy szerintem tuti bejössz neki, de mit szólnál ha kikérdezném hogy mit gondol rólad?
-Jó, csak ne feltűnően.
-Rendicsek.
Kimentünk a nappaliból és mintha mi sem történt volna vissza ültem a helyemre és megettem a tortámat.
-Na, ki akar üvegezni? - kérdezte Lou.
Erre mindenki egyszerre kiabálta hogy: -Én, én, én - bementünk a nappaliba, körbeültünk és már kezdhettük is. Nem nagyon örültem ennek a játéknak egyrészt mert Natet akartam kikérdezni, és másrészt pedig nem nagyon szerettem ezt a játékot mert a srácoknak nagyon jó a fantáziájuk. Oké, bevallom egy kicsit féltem.... Először Zayn pörgetett, nagy "mázlimra" rám került a sor..
-Naa, Lis. Felelsz vagy mersz?
Nem akartam kimutatni hogy mennyire be vagyok rezelve, azt mondtam hogy merek.
-Okés, akkor...Lisa csókold meg Niallt - adta ki Zayn a feladatot.
Ez még nem volt olyan szörnyű azt hittem durvább lesz. Niallhez hajoltam és megcsókoltam, miután vissza ültem a helyemre egy cuki mosollyal kisérve rámkacsintott. Annyira aranyos volt. ^^
Nat következett, Harry adta neki a feladatot, háát nem sült el valami jól a dolog.
-Nat....hmmm, megvan - vigyorgott. - Vedd le a pólód és rohangálj körbe a házban azt kiabálva hogy: Én egy nem normális energiser nyuszi vagyok!!!
-Aha majd biztos leveszem a pólómat....Nem csinálom meg.
-Akkor adj be zálogot...mondjuk a pólódat - mondta egy elég perverz fejet vágva.
-Na jó, én szerintem megyek aludni - Nat felállt és mérgesen ment be a szobájába. Utána mentem hogy megvigasztaljam, de most tényleg nagyon kiakadt. Egy szót sem akart hallani Harryről.
-Na ezt jól megcsináltad - mondta Niall Hazzának.
-Kösz - mondta Hazz szomorúan és bement a szobájába.
*Nat szobájában*
-Szerintem nem kéne haragudnod Harryre, csak viccelt.
-Szerintem meg igen is kéne, Harry csak egy csajcsábász macsó aki nagynak akar látszani.
-Te jó ég, Nat. Ezt most nem mondod komolyan.
-De...
-Emlékszel amikor először találkoztatok milyen jól elvoltatok, rögtön megtaláltátok a közös hangot. És hagyod hogy egy ilyen beszólás bekavarjon.
-Mi, mi az hogy bekavarjon, nekem nem is tetszik Harry - mondta totál vörös fejjel.
-Aha, igen látom.
-Oké, tetszett még akkor, de már nem - motyogta.
-Biztos nem gondolod meg magad?
-Biztos.
-Hát jó....
Átmentem Harryhez megnézni hogy van, kb úgy mint Nat. Csak ült az ágyon és bámult ki a fejéből.
-Hali, hogy vagy?
-Hát nem éppen ez a legjobb napom...
-Gondoltam.
-Szerinted megbocsájt Nat - kérdezte szomorúan.
-Szerintem biztos megfog, csak kell neki egy kis idő, és nagyon jó dologgal kell előrukkolj ahhoz hogy megbocsásson.
-Tudom - sütötte le a szemét.
-De majd kitalálunk valamit, majd segítek.
-Okés, köszi.
-És mit gondol rollam? - kérdezte Hazz.
-Hááát nagyon bejössz neki - kacsintottam.
-Komoly? *-* - mondta csillogó szemekkel.
-Igen - vigyorogtam.
Láttam Hazzán hogy tényleg nagyon oda van Natért, ezért elhatároztam hogy segítek neki, én is azt akartam hogy kibéküljenek. Rossz volt őket így látni.