17. rész

~Sziasztok, köszönöm a komikat és a pipálásokat meg azt is hogy szavaztatok, ez a rész egy kicsit rövid lett ne haragudjatok de nagyon rosszul voltam ma egész nap fájt a gyomrom. De azért remélem tetszeni fog, komizzatok, pipáljatok és mindenkinek aki jövőhéten megy (én is) osztálykirándulni annak jó szórakozást, puszii♥:D
~Steffy* 




~I found you...

*Lisa szemszöge*

Az eső esett, villámlott és még sötét is volt. Eltévedtem a parkban, nem tudtam hogy mit tegyek csak mentem a saját fejem után.
-Segítség, valaki! - kiabáltam
-Lisa hol vagy? - hallottam meg egy mély hangot a távolból.
Egyre hangosabban kiabáltam, és mentem a hang után. Véletlenül megbotlottam valamibe, a lábam nagyon kezdett fájni ezért leültem egy fa tövébe, hirtelen egy nagy sötét alakot láttam közeledni felém. Felálltam és megpróbáltam elfutni, az illető megfogta a kezem és maga felé fordított. Mikor megláttam az arcát nagyon megnyugodtam, Liam volt az. Szorosan magához ölelt, én először eltoltam magamtól mert nem tudtam hogy most együtt vannak-e még Danival.
-Mi baj? - kérdezte.
-Danielle, most utál igaz?
-Nem, elmondtam neki hogy téged szeretlek és megértette, és már neki sem volt jó így ez a kapcsolat...
-Tényleg?
Liam erre nem mondott semmit, csak lassan közelebb hajolt és megcsókolt. Éreztem ahogy szívünk egyszerre dobog, erősen magához szorított és nem engedett el addig a pillanatig míg meg nem csörrent a telefonja.
-Szia Louis, itt van Lisa minden rendben indulunk is haza - szólt bele a telefonba.
Ez után hallottam hogy Lou mond még valamit, de nem értettem tisztán. Liam megfogta a kezem, hívott egy taxit és egyenesen a kórházba vitt. Nem tudom mit mondhatott neki Lou hogy ide jöttünk.
-Liam, miért vagyunk itt? - kérdeztem.
-Niall és Harry balesetet szenvedtek, Harrynek szerencsére semmi baja de Niallnek eltört a keze...
-Mi, micsoda, és miért voltak kint ebben a viharban?
-Téged kerestek, a többit én sem tudom.
-Szóval most miattam van ez az egész, jobb lett volna ha meg se találsz!
-Ne mond ilyet, nem te vagy a hibás...
-De igen én, ha akkor nem szökök el most nem tartanánk itt, annyira sajnálom.
-Semmi baj, csak kérlek ne sírj - ölelt meg Liam.
-Jó rendben de akkor bemehetek hozzájuk?
-Nem tudom, az orvos most vizsgálja őket, várjuk meg amíg kijön.
-Rendben - lementünk a büféhez ahol a többiek már tűkön ültek, Louis csak fel-le járkált.
-Szia - öleltem meg Natet akit - Zayn vigasztalt.
-Te jó ég, minden rendben hol voltál?
-Igen, de ez hosszú történet majd otthon elmesélem.
-Rendben, oh Lis ugye nem lesz semmi bajuk, az orvos már régóta nem jött ki.
-Hát remélem...
Ekkor Harryt láttunk meg a büfé felé sétálni, Nat odaszaladt és a nyakába ugrott. Én rögtön az orvoshoz mentem hogy mi van Niallel.
-Nyugodjon meg kisasszony minden rendben lesz - tette a kezét a vállamra -Jesszusom maga jég hideg, kérem jöjjön be a vizsgálóba.
-De én jól vagyok és...
-Kérem jöjjön velem.
-Menjünk - jött oda Liam.
Besétáltunk a kórterembe és egy egy kedves nővér megvizsgált azt mondta hogy minden rendben de két nap múlva vissza kell mennem kontrollra, nem mondták meg nekem hogy miért az orvos Liammel beszélt és csak neki mondta el. Kisétáltunk és Liam egy kicsit szomorú volt.
-Mi baj van? -kérdeztem.
-Semmi különös csak...
-Az orvos mit mondott?
-Semmit minden rendben van.
-Akkor nekem miért nem mondtak semmit?
-Nem tudom, nyugi minden rendben.
-Okés, gyere menjünk be Niallhez - húztam magammal.
Benyitottunk a kórterembe Niall éppen aludt de amint beléptünk felébredt.
-Sziasztok - köszönt barátságosan.
-Szia, hogy vagy? - futottam oda az ágyához és megöleltem.
-Hát ha nem fojtasz meg még túl is élem - nevetett.
-Jó okés, bocsi csak annyira sajnálom, ez az egész miattam van és...
-Nem ez csak az én hibám, nem figyeltem eléggé, kérlek ne hibáztasd magad.
-Rendben nem fogom, de te meg ígérd meg hogy meggyógyulsz, nagyon uncsi lesz otthon nélküled.
-Hát igyekszem, amennyire lehet.
-Okés, a többieket behívjam?
-Igen léci.
A srácok végigrohantak a folyosón és egyenesen a szobába jöttek, körbeölelték és puszilták Niallt, és még a gipszére is rajzolgattunk. Már ideje volt haza mennünk, én maradni akartam volna de Liam nem engedte, Perrie és Zayn maradtak helyettem. A kórházból kifelé jövet beszélgettem Danielleval.
-És akkor tényleg nem haragszol? - kérdeztem.
-Nem, sőt örülök hogy boldogok vagytok.
-Akkor rendben - mosolyogtam, de még mindig volt bennem bűntudat hogy ennyi bajt csináltam.
Mikor hazaértünk egy kicsit rosszul éreztem magam, fájt a fejem és a gyomrom is.
Liam csinált teát és hozott be gyógyszert is, nagyon aggódott értem talán kicsit túlságosan is. Későn sikerült elaludnom, de Liam szerint egyfolytában forgolódtam és beszéltem álmomban.
Reggel úgy gondoltam viszek egy kis meglepetést Niallnek.
-Jó reggelt - köszönt Liam.
-Neked is, bemegyek Niallhez viszek neki valami rendes kaját.
-Rendben délelőtt úgyis próbálunk, de délutánra egy pikniket terveztem, mit szólsz hozzá?
-Hm okés már alig várom - adtam neki egy puszit.
-Üzenem Niallnek hogy jobbulást.
-Okés átadom.

Bementem a Nando's-ba és Niall kedvencét vettem, a kórházban kicsit nehezen találtam meg a szobáját de végül sikerült és a ráadás a kórház előtti rajongótábor volt. Először nem akartak beengedni mert azt hitték hogy én is egy rajongó vagyok.
-Halihó - köszöntem.
-Szia, hát te?
-Hát én, úgy gondoltam nehogy még jobban megbetegedj az itteni ételektől hoztam neked kaját..
-A Nando's-ból?
-Igen onnan.
-Juuj az szupi köszönöm.
-Igazán nincs mit.